Gondoltam, jó lesz vacsira egy kis zöldséges-csirkehúsos tészta, egy kanálka tejföllel és egy csipet chilivel. A tészta viszont másképp gondolta. Az egyik pillanatban még vígan öntöttem a szűrőbe a forró vízzel együtt, a másikban meg már méterrel arrébb, ordítozva ugráltam, és téptem le magamról a melegítőalsót. Szerencsére Hites ekkor ért haza, és segített távolt tartani a gyerekeket a forró létől, és még a romokat is feltakarította. Most rövidgatyában ülök, lekenve, bekötözve. Remélem, gyorsan gyógyul majd a - nem is olyan kicsi - seb.
Tanulság: egyedül többet nem szűrök le tésztát!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése