paradicsomkák 2

Kicsit kezd elmenni a blog kertészkedős irányba, mi? :)

Nos, a szorgos locsolgatásnak és nyirbálásnak megjött az eredménye: az első érett, pirosló paradicsom.

A Nagy napok óta leste-várta, mikor érik meg. Képes volt napjában háromszor is az üvegfalhoz nyomni kicsi orrát, ecsetelve, hogy ha a "pajisz" "pijosz", akkor "lesze" és "enni Jóji, hamm!" Ma este eljött ez a pillanat is. Óvatosan bekúszott a bokrok alá, letépte, megmostuk, és megette. "Mmmmm, fiiinom" volt. :) Biztos, ami biztos, megkérdezte, hogy a zöldeket nem lehet-e megenni. :) Most várja, hogy a következő - már sárgálló - fürtnek is nekieshessen.

Azt hiszem, Hitesemmel mi nem nagyon eszünk a saját koktélparadicsomunkból az idén. :D

:)

Boldog születésnapot Szerelmem!

home made régészet

Anyumék ma kicsit nosztalgiáztak: Mami házában lepattogzott a falról a festék egy darabon, és előkerült egy török basa, akit még valószínűleg én pingáltam oda huszonakárhány éve. Azt ígérte, lefényképezik, mert nagyon kíváncsi vagyok rá! :D

Cincike :)

Megint gazok

Mostanában elég sokat foglalkozom a - némi eufemizmussal - minikertnek nevezhető erkélyünkkel.

A paradicsomok hatalmasak, már a játszótérről is termetes bokornak látszik a két cserépnyi növény.

Az apró kis termések a termetes levelek közt megbújva lapulnak itt-ott, remélem, nemsokára pirosas árnyalatra cserélik jelenleg kicsit unalmas zöld kosztümjüket. A friss színekről egyelőre csak a tömegesen nyíló sárga virágaik gondoskodnak.

Több növény is igyekszik idecsalogatni a beporzó rovarokat, a fehér vitorlavirág már hervadófélben, egy másik szobanövény, aminek nem tudom a nevét, lassan nyitogatja a bimbóit, és az ötlevélkéjű vadszőlőn is láttam már, hogy készülődik bevonzani a méheket.

Közelgő "emlékezz, hogy mennyire öregszel" napom alkalmából kaptam Hitesemtől és anyai Nagyimtól 1-1 klematiszt, jövő ilyenkor már szép árnyékot vetnek az üvegfal előtt, mérséklendő ezt a dögmeleget. Sajnos viráguk még nincs, remélem, hamarosan bontogatják.

Az utolsó virágos növényem mai szerzemény: lila csilipaprika. Igazi élmény lesz, ha az íze is olyan fantasztikus, mint a külleme.

paradicsomkák

:) Kicsi is, zöld is, de a miénk!!!!

WSR 2010.

Nos, nincs sok mondanivalóm róla. Totális katasztrófa. No, nem maga az esemény, hanem a Nagy reakciója.

Míg csak messziről vagy tv-ből hallgatjuk a "tersem"(=verseny)autókat, imádja, rajong értük. Remeg az izgalomtól ha csak (szigorúan messziről) meghallja a motorberregést.

Na, most üvöltött, mint akit ölnek. Amúgy is riadós mostanában, a szemészeten is megijedt a vinnyogó műszertől, akkor mit is várhattunk egy F1-es motor fülsiketítő zajától.

Szóval idejekorán távoztunk, és a boxutcát sem látogattuk meg.