paradicsomkák 2

Kicsit kezd elmenni a blog kertészkedős irányba, mi? :)

Nos, a szorgos locsolgatásnak és nyirbálásnak megjött az eredménye: az első érett, pirosló paradicsom.

A Nagy napok óta leste-várta, mikor érik meg. Képes volt napjában háromszor is az üvegfalhoz nyomni kicsi orrát, ecsetelve, hogy ha a "pajisz" "pijosz", akkor "lesze" és "enni Jóji, hamm!" Ma este eljött ez a pillanat is. Óvatosan bekúszott a bokrok alá, letépte, megmostuk, és megette. "Mmmmm, fiiinom" volt. :) Biztos, ami biztos, megkérdezte, hogy a zöldeket nem lehet-e megenni. :) Most várja, hogy a következő - már sárgálló - fürtnek is nekieshessen.

Azt hiszem, Hitesemmel mi nem nagyon eszünk a saját koktélparadicsomunkból az idén. :D

Megint gazok

Mostanában elég sokat foglalkozom a - némi eufemizmussal - minikertnek nevezhető erkélyünkkel.

A paradicsomok hatalmasak, már a játszótérről is termetes bokornak látszik a két cserépnyi növény.

Az apró kis termések a termetes levelek közt megbújva lapulnak itt-ott, remélem, nemsokára pirosas árnyalatra cserélik jelenleg kicsit unalmas zöld kosztümjüket. A friss színekről egyelőre csak a tömegesen nyíló sárga virágaik gondoskodnak.

Több növény is igyekszik idecsalogatni a beporzó rovarokat, a fehér vitorlavirág már hervadófélben, egy másik szobanövény, aminek nem tudom a nevét, lassan nyitogatja a bimbóit, és az ötlevélkéjű vadszőlőn is láttam már, hogy készülődik bevonzani a méheket.

Közelgő "emlékezz, hogy mennyire öregszel" napom alkalmából kaptam Hitesemtől és anyai Nagyimtól 1-1 klematiszt, jövő ilyenkor már szép árnyékot vetnek az üvegfal előtt, mérséklendő ezt a dögmeleget. Sajnos viráguk még nincs, remélem, hamarosan bontogatják.

Az utolsó virágos növényem mai szerzemény: lila csilipaprika. Igazi élmény lesz, ha az íze is olyan fantasztikus, mint a külleme.

paradicsomkák

:) Kicsi is, zöld is, de a miénk!!!!

Én kis kertész leány vagyok...

...palántákat locsolgatok.

Hű, de sok idő eltelt a legutóbbi írásom óta! Húsvét, amikor elfelejtettem lefotózni a gyönyörű hidegtálat, szavazás, családlátogatás, meg miegyebek. Valahogy mindig csináltam valamit. Igazából most is, mert ugye fut a paradicsomnevelés-projekt, meg a Nagyot szoktatjuk le a pelenkáról. Ma nagyon ügyes volt, egyszer sem csurgott be a gatyóba semmi, és a nagydolgot is a bilibe intézte. Igaz, még nem mondhatnám, hogy szól, inkább figyelmeztetjük, és akkor ráül, de már legalább nem tiltakozik olyan élesen. :) Bizakodom, hogy mire négy hét múlva látogatjuk a nagyszülőket, már szobatiszta lesz a fiatalúr.

A másik nagy újság, hogy a Kicsi lassan egyedül jár. Billegve, esve bár, de 1-2 lépés már megy neki, és élvezi is. A keménytalpú cipőt már nem annyira, de aki 11 hónaposan már sétálni akar, az viselje a következményeket!