A múlt hétvégén tartottuk a Kicsi születésnapját. Rohan az idő.
Egy éve, hogy könyörögtem az orvosnak a fájdalomcsillapítóért. Egy éve, hogy bőgve vártam a burokrepesztést, és hogy legyen már vége ennek az egésznek. Egy éve, hogy végre a kezemben tarthattam a lányom, és megszűnt minden fájdalom. Egy éve, hogy a szívem egy újabb darakája hagyta el a testem.
Ha az ember csak úgy kimondja, rettentő hosszú időnek tűnik egy év, de nekem hihetetlenül gyorsan eltelt. A Nagy lassan óvodás korba kerül, a Kicsi pedig jár, beszél, egyedül eszik-iszik nemsokára. Pedig még csak most tanultam meg, hogyan is kell fürdetni egy újszülött csecsemőt. :)
Tanulság: az öregedés folyamata meggyorsul, ha szülővé válsz. :)
A torta egyébként a női triumvirátus összefogásának eredménye: anyósom sütötte a tortalapot, a krém az én munkám, a gyönyörű rózsákat pedig az édesanyám készítette pillecukorból. (Megjegyzés: legnagyobb sajnálatomra ott felejtettem a maradék pillecukrot anyciéknál.)
A gyöngyvirág elég erősen mérgező,nem árt vigyázni vele
VálaszTörlésKülönben nagyon szép a torta, és gratulálunk!
VálaszTörlésTudom, figyeltünk is rá, de szerencsére esze ágában sem volt megenni. A torta érdekesebb volt. :)
VálaszTörlésA gratulációt pedig köszi. :)
VálaszTörlés